Tevékenységeink:

Építés alatti, ideiglenes forgalomkorlátozási terv

Amennyiben közterületen (úttesten, parkolósávban, járdán vagy kerékpárúton) bárminemű munkavégzés, elkorlátozás, területfoglalás történik, úgy szükséges a közút kezelőjének hozzájárulása, melyhez forgalomkorlátozási terv készítése szükséges. (Közúton végzett munkák: azok az építési, fenntartási, üzemeltetési, javítási, állagmegóvási, kár- és baleset-elhárítási, valamint mérési és ellenőrzési munkák, amelyek a közút területén, illetve annak űrszelvényén belül folynak és amelyeket a forgalom résztvevőinek és a munkát végző személyek biztonsága érdekében jelezni, előjelezni, illetve körülhatárolni szükséges.)

Jellemzően forgalomkorlátozási terv szükséges: út- és járdaépítések kivitelezéséhez, közművezetékek építéséhez, ingatlanok közműbekötéseihez, közterület-foglalásokhoz, autódaruval, vagy kosaras autóval történő munkákhoz pl.: fakivágás.

A munkát végző kivitelező felelős az út kezelője által meghatározott feltételeknek megfelelően az úton vagy annak közvetlen közelében végzett, a közúti forgalmat érintő munka miatt szükséges közúti jelzőtáblák, útépítési elkorlátozó elemek és eszközök, a forgalomirányító jelzőlámpák és az útelzáró jelzőlámpák elhelyezéséért és fenntartásáért továbbá eltávolításáért.

Közúti biztonsági audit

A 133/2022. (IV. 7.) Korm. rendelet a közúti infrastruktúra közlekedésbiztonsági kezeléséről rendelkezik.  A közútkezelői hozzájárulásban előírható a közúti biztonsági audit lefolytatása. „Közúti biztonsági audit. Módszertan” megnevezésű, ÚT 2-1.233 számú Útügyi Műszaki Előírás a másik, jogi hátteret biztosító dokumentum, melynek alkalmazási területe: országos és a helyi közutak, valamint a közforgalom elől el nem zárt magánutak.

A közúti biztonsági audit a közúti infrastruktúra projekteknek a független, részletes, rendszerezett műszaki biztonsági ellenőrzése. Az auditálás fő célja az út biztonságos működése és minden úthasználó biztonságának növelése. További célja a potenciális közlekedésbiztonsági problémák azonosítása a potenciális használó szemével nézve, továbbá javaslatot tenni ezen problémák megoldására a közlekedésbiztonsági előírások alapelveit alkalmazva. Az auditor kiválasztása és megbízása a megbízó (építtető, vagyonkezelő) feladata, ő szolgáltatja az audithoz szükséges információkat. Az auditor és a tervező közvetlen kapcsolatát a független auditálás érdekében el kell kerülni.

Az auditor feladata meghatározni a közlekedésbiztonság szempontjából kritikus elemeket és a feltárt helyeken jelentkező balesetveszély csökkentésére ajánlásokat tesz. Amennyiben a feltárt nem biztonságos elemeket az építtető nem orvosolja a megfelelő tervezési, vagy építési szakasz elkészültéig, az építtető köteles a döntését az auditori jelentéshez csatolva indokolni.

Közúti biztonsági hatásvizsgálat

A közúti biztonsági hatásvizsgálat feltárja, hogy milyen közlekedésbiztonsági megfontolások járultak hozzá a legkedvezőbb megoldás kiválasztásához és biztosítja a szükséges közlekedésbiztonsági információkat a különböző vizsgált változatok költség-haszon elemzéséhez. Az építtető a gyorsforgalmi közúthálózat elemeire - beleértve a transzeurópai úthálózat magyarországi részét képező utakat - minden esetben, az országos főúthálózat elemeire, valamint a 10.000 E/nap keresztmetszeti forgalomnagyságnál nagyobb forgalmú közutakra 1 km-nél hosszabb útépítés vagy fejlesztés esetében köteles a rendelet hatálya alá tartozó infrastrukturális projektekhez közúti biztonsági hatásvizsgálatot készíttetni.

Közlekedés-szakági tervfejezet

Az építési, fennmaradási engedélyezési eljárás esetén, a közlekedési szakhatóság állásfoglalásának megkéréséhez (szakkérdés vizsgálatához) szükséges dokumentáció. A tervezett építménnyel összefüggésben szükségessé váló, a közutat érintő és a közlekedési hatóság engedélyezési hatáskörébe tartozó tervezett építési tevékenység során, mellékelni kell a telek közúti csatlakozása kialakításának műszaki dokumentációját (műszaki leírás, helyszínrajzi és forgalomtechnikai kialakítás). Az eljáráshoz szükséges az érintett közút kezelőjének hozzájárulására is.

Táblatervek (pl.: telephelyre mutató, idegenforgalmi jelzőtábla)

A 83/2004 GKM rendelet szerint, közúti jelzőtáblák csak szaktervező által készített és közútkezelői hozzájárulással ellátott dokumentációk (forgalomtechnikai terv, diszpozíciós vázlat) alapján helyezhetők ki.

Vasúti területet érintő tervek

Egy beruházás során, a MÁV Zrt. tulajdonában, vagy a Magyar Állam tulajdonában és a MÁV Zrt. vagyonkezelésében álló ingatlant/ingatlanokat érintő részére vonatkozó műszaki tervdokumentáció készítése szükséges.A nem vasúti pályaműködtetési célt szolgáló építmények 50 m védőtávolságon belüli létesítéséhez a létesítés megvalósításának szakmai feltételeit tartalmazó üzemeltetői nyilatkozatot Pályavasúti területi igazgatóság adja ki.

Be kell szerezni a MÁV Zrt. tervegyeztetésben részt vett szervezeteinek nyilatkozatait, jegyzőkönyveit, vasút üzemeltetői hozzájárulást, vasútfejlesztői nyilatkozatot, melyek a tulajdonosi, illetve vagyonkezelői hozzájárulás kiadásához szükségesek.

https://www.mavcsoport.hu/mav-csoport/dijakrol

Felmérési, állapotfelvételi dokumentáció

Többnyire a kivitelezési munkákat megelőzően, az építéssel érintett terület (környezete) vagy a munkaterület és annak részleteit tartalmazó fényképes dokumentáció, rendszerezett és azonosított tartalomjegyzékkel, konszignációval. Az állapotfelvételi dokumentációnak olyan tartalmi részletezettségben kell elkészülnie, hogy annak birtokában pontosan és tételesen meg lehessen állapítani a dokumentált építmények/épületek, ingóságok, közművek meglévő hibáit, kárait és pontosan lehessen azonosítani azok helyzetét, méretét, jellegét.

Organizációs terv

Az organizációs terv tartalmazza azokat az elemeket, amelyek az építési folyamat megvalósítása érdekében szükségesek, és azokat a körülményeket, amelyek hatással vannak a kivitelezésre. Az organizációs terv szerepe az építés elemeinek térbeli összehangolása.

Alapja a tervező által készített helyszínrajz, mely ábrázolja az építési területet, az építendő épületet, annak környezetét és a helyszíni adottságokat: a területen kívüli és belüli közművezetékeket, és minden egyéb, az építési munkát zavaró objektumot. A helyszíni adottságok ismeretében el kell dönteni, a munkafolyamatok során szükséges-e közterület igénybevétele, és ha igen, milyen mértékben és milyen időtartamra. Tudni kell, honnan lehet az építéshez szükséges elektromos energiát, vizet vételezni, hol van az építőanyagok depóniái számára megfelelő hely, terület, és hová lehet a felvonulás ideiglenes melléképítményeit elhelyezni.

Az organizációs terv az építési munkával érintett területnek és környezetének összefoglaló, léptékarányos ábrázolása, mely tartalmazza a közlekedési, a közmű, valamint a mély- és magasépítési létesítményeket.

Megvalósulási dokumentáció

Az engedélyezési és kiviteli tervek alapján kivitelezett építmények/épületek szinte kivétel nélkül mindig mutatnak eltéréseket az eredeti (szakági) tervektől. Ezeknek a módosításoknak a szerepeltetésére készül a megvalósulási terv, ami a használatbavételi/forgalomba helyezési engedélykérelemhez kötelezően benyújtandó munkarész.